Engedd meg, hogy bemutatkozzak

Kiskorom óta közel álltam a természethez. Legszebb emlékeim gyerekkoromból amikor kempingezünk a családdal: horgászunk, bográcsban főzünk és sokat kacagunk. Kedvenc szórakozásom volt, mikor a nővéremmel a Maros folyó mentén talált sarat dagonyázzuk csupasz lábbal.

A legkellemetlenebb talán az, amikor masírozunk az erdőben és megcsíp a csalán. Húúú, azt nagyon nem szerettem és még az sem segített, mikor édesanyám azzal vigasztalt, hogy nem leszek reumás.

Álltalános iskolában, a tanítónéninek, majd késöbb az osztályfőnőknek köszönhetően minden nyáron táboroztunk. Menedékházakban laktunk, forrásvizet ittunk és a szülők egy kis csapara főzőtt ránk.

Késöbb, tanulmányi éveim alatt kicsit eltávolodtam a természettől, a felnötté válás útján más dolgok foglalkoztattak.

2012-ben követtem a páromat Londonba, Angliába. Ahogy sok más fiatal és nem csak, mi is mentünk szerencsét próbálni, megalapozni az életünket.

Egészen kis koromtól kezdve égő vágyat éreztem az alkotásra. Szerettem volna valami különlegeset létrehozni és azzal főállásban foglalkozni. Lassan kezdett körvonalazódni bennem, egy ötlet, majd megszületett a “Delirium” ékszermárka. A Deliriumot a természet csodálatos ereje és szépsége ihlette. Minden ékszer és kiegészítő szeretettel, kézzel készül a természet legtisztább elemeiből (pl. virágok, gyümölcsök, zöldségek, magok stb.) és műgyantából, remélve, hogy olyan dolgot alkotok, amely ugyanolyan egyedi, mint az általuk képviselt darab. Célom az, hogy felhívjam a figyelmet a körülöttünk lévő csodákra, és megőrizzem őket, hogy mindenki láthassa.

Ahogy egyre jobban beleástam magam az ékszerek és kiegészítők alkotásába, egyre jobban éreztem és hallottam a természet energiáját és hívó szavát. Londonban hatalmas és csodálatos parkok vannak, igyekeztem minél több időt a zöldben tölteni, megnyugtatott és feltöltött, bármilyen hangulatban is voltam. Később bebarangoltuk egész Angliát és Wales egy részét, heti kirándulásokat szerveze, így kapcsolatom a természettel szorosabb lett mint valaha.

2019 tavaszán hazaköltöztünk és egy kis akkomodálódási idő uán, elkezdtük felfedezni hazánk, Erdély és azon belül Székelyföld, szépségeit. Visszaállítottuk a heti rendszerességet a kirándulások terén. Ezen alkalmakkor szomorúan láttuk és látjuk minden alkalommal, hogy mire képes a gyarló emberi természet. Szemét mindenfele, mértéktelen fakitermelés és természetrombolás.

Sajnos még sokan nem értik, nem tisztelik és  nem értékelik a természetet és mindazt amit Tőle kapunk. A természet a legértékesebb ajándékokat adja: tiszta levegő, tiszta víz, lélegzetelállító tájak, és a listát folytathatnám napestig. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy elismerésünket fejezzük ki azáltal, hogy vigyázunk rá.

Ezért szeretnék, a magam módján felszólalni és kiállni az Anyatermészet mellett, valamint felhívni a figyelmet a környezettudatos életmódra.

Hitem szerint hasztalan bosszankodni és másokat vádolni a környezetszennyezés miatt. Egyetlen egy dolgot tehetünk, méghozzá azt, hogy változtatunk saját magunk életén és szokásain, megvizsgáljuk mit és hogyan használunk, teszünk és lassan, apró lépésekkel csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat.

Kata